A pénzintézetek a második negyedévben 3.185 hitelfedezetként szolgáló lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre, 2011. október 1-je óta pedig összesen 8.067-et - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének statisztikáiból.

A második negyedévben 107.302 darab jelzáloggal terhelt lakóingatlan esetében állt fenn több mint 90 napos fizetési késedelem.
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény alapján a kvóta 2011-ben az utolsó negyedévben az érintett lakásállomány 2 százaléka volt, 2012-ben pedig negyedévenként 3 százalék. Jövőre a kvóta a lakásállomány 4 százaléka, 2014-ben pedig 5 százaléka lesz. A követelésérvényesítés csak 2015 januárjától működik újból korlátozás nélkül.
A kvóták rendszere szabályozza azt, hogy a 30 millió forintot meg nem haladó értékű ingatlanok közül a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak. A kvótát a kormány azért vezette be - a bankokkal egyeztetve -, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben piacra.
A második negyedévben a kvóta alapját képező 107.302 lakóingatlan közül a legtöbb Budapesten (12.574), illetve Pest megyében (15.569) található. A többi megye közül a legtöbb bedőlt hitelű ingatlan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (8.915), Hajdú-Bihar megyében (5.774), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (5.705), Békés megyében (5.620) és Fejér megyében (5.090) van.
A legtöbb kényszerértékesítésre kijelölt ingatlan (356) ugyancsak Budapesten, illetve Pest megyében (457) található, ahol a három negyedév alatt összesen 940, illetve 1.134 ingatlan kerülhet kalapács alá), a legkevesebb pedig Tolna (59), illetve Vas megyében (76).
A kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok egy részét a Nemzeti Eszközkezelő (NET) vásárolja meg, és így az adós bérlőként benne maradhat, más részüket pedig a bankok vagy követeléskezelőknek adják el, vagy maguk próbálják értékesíteni.