Hírek
2013. Szeptember 06. 05:00, péntek |
Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség
A cégek negyedét érinti a hamisítás, mégis kevesen tesznek ellene
Vállalati döntéshozók körében Magyarországon első ízben végeztek kutatást termékhamisítással kapcsolatos tapasztalataik, véleményük feltérképezése céljából. A kutatást kezdeményező Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) több mint 450 vezetőt kérdezett az ország minden régiójából.
A kutatás kérdéseire cégvezetők, műszaki vezetők és marketingvezetők válaszoltak telefonos megkérdezések és mélyinterjúk alkalmával. A válaszadók legnagyobb csoportja kisebb, azaz 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatnál dolgozik (75 százalék), az 50-249 fős vállalatok 19 százalék, míg a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek 6 százaléka képviselteti magát a mintában. A vizsgált vállalatok 81 százaléka teljes mértékben magyar tulajdonú vállalat, vegyes tulajdonú a minta 6 százaléka, a külföldi tulajdonú vállalatok aránya pedig 12 százalék.
Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese, aki a testület titkárságát működtető Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Magyar Termék Nagydíj pályázat parlamenti díjátadó ünnepségén szeptember 4-én előadásában elmondta: – A kutatás központi kérdése a vállalatok tapasztalatainak és gyakorlatának megismerése volt. Arra kerestük a választ, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a cégek a hamisításról, mekkora problémát jelent ez számukra, tudnak-e arról, hogy termékeiket hamisítják, fellépnek-e a hamisítókkal szemben és hogy milyen figyelmet fordítanak termékeik, szolgáltatásaik védelmére.
A kutatás eredményei fontos tanulságokkal szolgálnak az augusztus közepén elfogadott szellemitulajdon-védelmi stratégia, a Jedlik-terv részét képező hamisítás elleni akcióterv célkitűzéseinek megvalósításához, a szükséges beavatkozási pontok azonosításához. A kutatási jelentés érdeklődésre leginkább számot tartó eredményei a következők:
· A vállalkozások negyedének ágazatát rendkívül károsan érinti a hamisítás, ugyanilyen arányban vannak azok is, akiknél nem jelent ez problémát. Az átlagosnál nagyobb problémát jelent a hamisítás azon cégeknél, melyek a textília, a ruházati és bőrtermékek gyártása, valamint a számítástechnikai, elektronikai, optikai termékek gyártása területén működnek.
· A gyártással foglalkozó vállalatok több mint negyedének (28 százaléknak) van tudomása arról, hogy termékét hamisítják. Közülük csaknem 50 százalék tapasztalta hamisított termékeik interneten történő értékesítését.
· A cégek számára a hamisítás elsősorban az okozott gazdasági kár, a vállalati presztízsveszteség és márkájuk értékének csökkenése miatt káros.
· Bár a hamisítás elítélésében szinte tökéletes az egyetértés és az érintett vállalatok komoly gazdasági kárról számolnak be, a relatív többség (52 százalék), amikor azzal a problémával találkozott, hogy termékeit hamisítják, mindezidáig nem tett semmit a hamisítás megakadályozására. Az interneten tapasztalható jogsértésekkel szemben csak a vállalatok 12 százaléka lép fel.
· Márkavédelemmel a megkérdezett vállalatok 40 százalékánál nem foglalkozik semmilyen munkatárs.
· A hamisítással kapcsolatos jogtudatosság közepes mértékű, az összes megkérdezett 44 százaléka válaszolt úgy, hogy ismeri a hamisítás jogkövetkezményeit.
· A cégek kis mértékben használják az iparjogvédelmi eszközöket (pl. szabadalom, védjegy) szellemi termékeik védelmére. A megkérdezett vállalatok összesen 24 százaléka rendelkezik bármilyen iparjogvédelmi oltalommal.
– A versenyszféra kifejezetten pozitívan értékeli, hogy a HENT különböző iparágakra kiterjedő felmérést végzett. Az eredmények alátámasztják, hogy az áruhamisítás problémájával mind a gyártóknak mind a kereskedőknek kiemelten szükséges foglalkozniuk – mondta Gláser Tamás, a HENT Kereskedelmi és Ipari Szekciójának vezetője, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Ellenőrző Bizottságának alelnöke. Hozzátette: – az adatokból látható, hogy a magyar kis- és középvállalkozókat a gazdaság valamennyi területén még szélesebb körben szükséges tájékoztatni szakmai publikációk kiadásával, konferenciák, oktatások szervezésével.
Gláser Tamás kiemelte: – Elsődleges szempontunk a vállalatok figyelmét ráirányítani arra, hogy üzleti tevékenységük során mik azok a sarokpontok, melyeket kiemelten kell kezelniük, hiszen nem jogtiszta áruk és szolgáltatások használatával komoly anyagi és erkölcsi kárt szenvedhetnek. Amennyiben azonban tudatosan is figyelmet fordítanak a jogtisztaságra (akár bérmunka esetén is) és kizárólagos jogot, tehát iparjogvédelmi oltalmat szereznek termékeikre, növekvő versenyelőnyre tehetnek szert.
Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség főtitkára szerint a hamisítás elleni hatékony küzdelem kizárólag széles körű összefogással érhető el. – Nemzetközi tapasztalatok mutatják, a jó szabályozások és a következetes végrehajtás mellett szükség van a kormányzati szervek, az üzleti szféra és a civil fogyasztóvédők koordinált fellépésére is, akár hosszú távú szemléletformáló kampányok szervezésével. A hamisítás ugyanis nem csak a márkatulajdonosok problémája, hiszen mind az állam, mind a fogyasztók érdekeit komolyan veszélyezteti.
– A főtitkár hozzátette: – Egyes számítások szerint a világon évente munkahelyek százezrei szűnnek meg a hamisítás és kalózkodás miatt, felmérhetetlen károkat okozva az egyes nemzetgazdaságoknak és kormányzatoknak, de tágabb értelemben a teljes társadalomnak is.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Május 11. 07:00, szombat | Belföld
Magyar-kínai együttműködés a vasúti járműgyártás területén
Együttműködési megállapodást írt alá az Acemil Zrt. a világ egyik legnagyobb mozdony- és motorvonat-gyártójával, a kínai CRRC Zhuzhou Locomotive Co. Ltd.-vel - tájékoztatta a magyar társaság pénteken az MTI-t.
2024. Május 11. 06:58, szombat | Belföld
Átadták a felújított Igmándi Erődöt Komáromban
Komárom talán soha nem fejlődött akkora léptekkel, mint napjainkban, ezt példázza a frissen felújított Igmándi Erőd átadása is, amiben fontos szerepe volt a kölcsönös tiszteletre alapuló magyar-szlovák együttműködésnek is
2024. Május 10. 12:09, péntek | Belföld
KSH: 3,7 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak áprilisban, az egy évvel korábbi adatokhoz képest
Idén áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. Május 10. 12:06, péntek | Belföld
A KSH szerint olcsóbbak lettek az üzemanyagok itthon, a szomszédos országok áranál
Az EU Weekly Oil Bulletin legfrissebb adatai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 626, míg a régiós országokban 616 forint volt.