Szalay-Bobrovniczky Kristóf a lövészetet megelőzően sajtótájékoztatón elmondta, Magyarország harminc éve nem látott nagy honvédségi gyakorlatnak lehet a tanúja, amelyen a szövetségesi együttműködés, a Magyar Honvédség és a magyar közigazgatás közösen vizsgázik.

Ez a vizsga - tette hozzá - egyelőre nagyon jól sikerül, de természetesen meg kell várni, hogy a gyakorlat befejeződjön, és annak kiértékelése után lehet végső megállapításokat tenni.

A miniszter kiemelte, a gyakorlat célja, hogy megvizsgálja a haderő felkészültségét és reagálását egy elképzelt, Magyarország biztonságát veszélyeztető szituációra modellezve. Emellett teszteli a civil közigazgatás képességeit, azt, hogyan teljesítik például a haderő mozgatásával és a logisztikával kapcsolatosan felmerült katonai igényeket - mondta.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta, fontos a katonai szövetségesi rendszerben történő együttműködési képesség vizsgálata, hiszen számos, itt állomásozó, továbbá a gyakorlat idejére az országba érkezett NATO-erő vesz részt a komplex hadgyakorlatban.

Arról is beszélt, hogy a másfél éve tartó ukrajnai háború, a néhány hete kitört közel-keleti konfliktus, valamint a terrorizmussal egyre jobban összeköthető illegális migráció veszélyei megváltoztatták az ország biztonsági helyzetét.

Ebben a helyzetben a magyar emberek joggal várják el, hogy a katonák felkészültek legyenek Magyarország megvédésére - jegyezte meg a miniszter.

A tárcavezető felidézte, hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök is megtekintette a gyakorlat néhány elemét, a szentesi műszaki ezred hídépítési munkáját Tiszaroffnál, valamint az olasz és a magyar ejtőernyősök ugrását Nyíregyházán. Megjegyezte, a nyírségi megyeszékhelyen megtartott gyakorlatrészt a nemrég átvett NASAMS közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer, valamint a magyar légierő JAS 39 Gripen vadászrepülőgépei biztosították.

Felidézte, az Adaptive Hussars 23 gyakorlaton magyar oldalról körülbelül ötezer - köztük ötszáz tartalékos - katona, továbbá több száz technikai eszköz gyakorlatozik a hét végéig az ország több pontján.

Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke megerősítette, a honvédség "mozgásba lendült földön, vízen és levegőben": aktiválták a légvédelmi rendszert, megkezdődött a légierő csapatainak széttelepítése az ország több pontjáról, valamint megindultak a szárazföldi csapatok.

"Most vizsgázunk, hogy az elmúlt években mire készültünk fel" - tette hozzá a vezérkari főnök.

Elmondta, jelentős honvédségi erő és eszköz "mozog" szerte az országban; huszonöt helyszínen több mint ötezer katona mozdult meg, tesztelik a vezetési-irányítási rendszert, vizsgálják a logisztikai és utánpótlás-erőforrásokat, emellett éleslövészeteket és csapatmozgásokat hajt végre a honvédség.

A sajtótájékoztatón Rácz Róbert vármegyei főispán elmondta, az államigazgatás különböző szintjeinek az a feladata, hogy segítse a Magyar Honvédség feladatainak végrehajtását.

A honvédséggel történő kooperáció minőségét, gyorsaságát és mélységét vizsgálja önmagán is az államigazgatás ezen a gyakorlaton, valamint igyekszik kiszolgálni a honvédség felmerülő igényeit - tette hozzá a főispán.