Az utóbbi években, a lakosság körében egyre népszerűbb a vegyes tüzelésű kazánok, illetve a különféle kandallók használata, kiegészítő fűtésként. A hideg idő következtében intenzívebben fűtünk, az alacsony külső hőmérséklet, a kéményben megnövekedett huzathatás több esetben, a kéményben lerakódott korom meggyulladását eredményezheti. A leggyakoribb a kéménytüzek esetében a koromtűz. A koromtüzek kialakulásában számos tényező játszik szerepet, azonban a legmeghatározóbb a korom lerakódása, a kürtő leszűkülése. Ennek magyarázata, hogy a kéményben felfelé haladó füst folyamatosan hűl, hagyományos falazott kéményben méterenként kb.15-16 fokot. A füst jelentős mennyiségű vízgőzt tartalmaz, bármilyen anyagot égetünk. Ez a vizes fa égetésénél intenzívebben jelentkezik. Kb. 50-70 fok között megkezdődik a víz intenzív kicsapódása a kémény kürtő falára. Az így keletkező folyadék savas kémhatású, a korom részecskék a kürtő falán és a leszűkült füstjárat miatt a kémény belső hőmérséklete megemelkedik és meggyújtja ezt a kátrányos réteget. A hőszigetelés nélküli hagyományos falazott kéményeknél jellemző ez a folyamat.

A fűtési eszközök biztonságos használatának szabályairól, a kéményekkel kapcsolatos biztonságról az BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján az alábbi linkre kattintva, a III. pontban Biztonságos Lakókörnyezet címmel lehet tájékozódni!

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag_kattipus_havazas