Az új Ptk. megváltoztatta az öröklés jogban a házastárs öröklését. Leszármazók esetében eddig a túlélő házastársat a teljes hagyatékon özvegyi jog illette meg, ami tartalmilag a haszonélvezeti joggal volt azonos, azzal, hogy a túlélő házastárs új házasság kötéséig állt fenn. Az új szabályozás szerint a házastársat az elhunyttal közösen lakott ingatlanon és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon a holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, míg a hagyaték többi részéből egy gyermekrész tulajdonjoga lesz az övé.

A házastárs haszonélvezeti jogát a leszármazó örökösök nem korlátozhatják, és megváltását sem kérhetik. Az örökösök és a házastárs osztályos egyezségben arról állapodhatnak meg, hogy a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosítanak, illetve a házastárs - a jövőre nézve - bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie. A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat - természetben vagy pénzben - egy gyermekrész illeti meg.

Ha leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat, míg a hagyaték egyéb tárgyainak felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

A házastárs egyedüli örökös lesz abban az esetben, ha az örökhagyónak sem leszármazója, se szülője nincs, vagy nem örökölhet.

A házastárs abban az esetben nem örökölhet, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Erre példa, ha a házasság felbontására már pert indítottak.

Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.

Amennyiben a hagyatékban ági vagyon jellegű ingó, ingatlan vagyontárgy van, ebben az esetben a házastársat az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.

Mind a házastárs, mind az ági örökös - a jövőre nézve - bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog megváltása a házastárssal szemben nem igényelhető. Megváltás esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.

A haszonélvezeti jog megváltásának a haszonélvezeti örökös és az állagörökös méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.

Ági vagyon az örökhagyóra a szüleitől, vagy egyéb felmenőitől ajándékba kapott, vagy örökölt vagyontárgyakat jelenti. Az ági vagyont azon örökhagyói felmenői ág örökölheti, amelyik ágról az ajándék, illetve örökség az örökhagyóra háramlott.

Örökölni leszármazó vagy szülő akkor nem örökölhet, pl. ha az öröklésre érdemtelenné válik. Érdemtelen az,
a) aki az örökhagyó életére tört;
b) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította vagy ezek valamelyikét megkísérelte;
c) aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.

A tanulmány az új Ptk. normaszövegének szószerinti felhasználásával készült és kizárólag a törvényes öröklés rendjéről szól.

Amenniyben a témával kapcsolatban kérdése fogalmazódik meg, azt felteheti a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Lukácsné dr. Patakvölgyi Piroska ügyvéd
www.onlinejogsebesz.hu