Tarrék nemzetközi erősítést is hívtak, maguk mellé ültették a cannes-i és a berlini filmfesztivál igazgatóját, és hevesen kritizálták a filmtámogatási rendszert. Zajlik a Berlinale, a pengeváltás pedig folytatódik. Andy Vajna, a filmszakmai kormánybiztos Berlinbe utazása előtt adott interjút a Magyar Nemzetnek, itt az beszélgetés bővített, kiegészített változatát olvashatják.

–Többen támadták a filmalapot és a támogatási rendszert a Filmszemlén és egy azt megelőző hazai szakmai konferencián is. Egyik esetben sem reagált…
– Látszott, hogy a szervezők komolyan vették az elképzeléseiket, fiatalok viszont alig voltak közöttük jelen. Tarr Béla és a Magyar Filmművészek Szövetsége jelenleg összefogás helyett inkább mintha szétszakítaná a filmszakmát, miközben tulajdonképpen egy konkrét kifogásuk van: az, hogy nem ültünk le velük egyeztetni. Ez pedig nem igaz. Leültünk velük tárgyalni, bár nem fogadtuk el az általuk felállítani kívánt önkormányzati rendszert, mert sehol a világon nem úgy működik a filmes támogatási struktúra, hogy azok döntenek, akik a pénzt kapják. Ez a mechanizmus a múltban nem is működött igazságosan. A többcsatornás pályázati rendszert is felemlegetik, mintha korábban látványosan több forrásból pályázhattak volna a játékfilmesek. Akkor a Magyar Mozgókép Közalapítvány adta a filmszakmai támogatás 70–80 százalékát, az NKA a 10 százalékát, a többi pedig hozzájuk mérve elenyészőbb volt. Ráadásul a többféle pályázati forrás sokkal átláthatatlanabb is lenne, itt is kapsz egy kicsit, ott is kapsz egy kicsit, soha nem eleget, s nem is lennének összehangolva ezek a támogatási kiírások. Hozzánk hasonlóan működik a Eurimages, a Media Desk, a brit, a francia, a kanadai filmgyártás. Azok a filmkészítők, akikkel nap mint nap beszélek, utálják ezt az ellenségeskedést – filmet szeretnének készíteni. Higgye el, ők vannak többségben. Az egyik vád szerint a múlt heti konferenciára azért nem jöttek el a fiatalok, mert félnek tőlünk. Én úgy gondolom, nem félnek, hanem nálunk pályáznak. Eddig 120 filmterv érkezett hozzánk, a producerek és a rendezők több mint fele pályázott, ami azt mutatja, hogy a többség megértette az új rendszert, s filmet szeretne készíteni. A fiatalok közül pedig többek között Pálfi György Toldiját, Mundruczó Kornél A repülő emberét, Kenyeres Bálint Tegnapját már támogattuk is.

– Látott a 43. Magyar Filmszemlén játékfilmeket? Mi a véleménye róluk?
– A Magyarország 2011 című filmet és A vizsgát néztem meg, Az ajtót pedig már korábban láttam. A vizsgát érdekesnek tartom, a filmunió Berlinben értékesíti is. A Magyarország 2011-et pedig azért akartam megnézni, mert ellenpropagandának készült, s ezért különösképpen kíváncsi voltam rá. Elég nyomasztó volt.

– Nem lehet, hogy a filmalap kommunikációjának javításával elejét lehetne venni az ellenségeskedésnek?
– Szerintem sajnos van, aki nem akarja meghallani, amit mondunk. Hónapok óta igyekszünk minden fórumon elmagyarázni a működésünket. A filmalap a filmkészítőkért dolgozik. Azokért, akik eredményt szeretnének felmutatni. Vissza kell nyerni a közönséget: ne felejtsük el, hogy a nézők, az adófizetők pénzét költjük filmekre.

– Az új filmtörvény ön szerint EU-konform? Tarr Béla ezt is megkérdőjelezi.
– Igen. Benyújtás előtt ügyvédek hagyták jóvá, nincs jogi probléma vele. A filmtörvénnyel kapcsolatban legtöbbször az utolsó vágás jogát róják fel nekünk, vagyis hogy a film végső változatát mintha cenzorként akarnánk befolyásolni. Ez nem igaz. Korábban egy film támogatására egy összegben legfeljebb 150 millió forintot ítéltek meg. Mi azt mondjuk, hogy 150 millió forint támogatásig semmilyen beleszólásunk nincs a költségvetésbe, a jóváhagyott forgatókönyvvel és büdzsével lehet dolgozni. De ha valaki 400 millió forintot szeretne kérni, ennek is megadjuk a lehetőségét, cserébe szeretnénk látni, hogy mibe fektetünk ekkora összeget. Ekkor ugyanis már nemcsak támogató szerv, hanem koproducerek vagyunk, akik nagyobb összegű kockázatot vállalnak, s biztosak akarunk benne lenni, hogy az eredeti elképzeléseknek megfelelő filmért adtuk-e a pénzt.

– Mindeközben zajlik a Magyar Mozgókép Közalapítvány konszolidációja. Mikor fog megszűnni a szervezet?
– A producerekkel kötött szerződések kuszasága miatt lassan megy a rendbetétel, de most jogosítványt kaptunk arra, hogy végleg lezárjuk a függőben lévő ügyeket. Szerintem február végére sikerül is.

– Többen támadják önöket, mert tartozásrendezéskor a producereknek le kell mondaniuk a filmjogaikról, amelyek így a filmalaphoz kerülnek.
Úgy gondolom, hogy mivel a filmek alapvetően állami támogatásból készülnek, ezért megalapozott az igényünk, hogy azok jogai idővel visszaszálljanak az államra. De a producerek még így is hét évre megkapják a jogokat, a lehetséges bevételek döntő hányada pedig erre az időszakra esik. A szerzői jogok utána is náluk maradnak, csak a forgalmazási jog száll majd a Filmalapra.

– Az utóbbi hetekben több befejezetlen film is pályázott a filmalaphoz utómunkára. Igaz, hogy szerdán a Szarvassá változott fiú ebből a célból önnek szervezett vetítéséről fél óra után távozott?
– Cserhalmi Sára Drága besúgott barátaim, Hajdu Szabolcs The Gambler és Vidnyánszky Attila Szarvassá változott fiú című alkotásai kapcsán kerestek meg minket ilyen kérésekkel. Utóbbira úgy mentünk oda, hogy tudták, nekünk a vetítésre kijelölt időpontban csak háromnegyed óránk van. Távozásom tehát nem minősítés vagy kritika, és nem volt benne meglepetés. Megmenteni ezeket a filmeket a filmalap döntőbizottságának kompetenciája, de ezek kivételes, speciális esetek.

– A filmalap úgynevezett filmíró napokat indított a forgatókönyvírás fejlesztésére, amelynek tavaszi előadásai között nagy tervek szerepelnek.
– Nagy valószínűséggel Joe Eszterhas március elején eljön Magyarországra. Kiválóan beszél magyarul, és olyan hollywoodi sikerfilmek forgatókönyvét írta, mint az Elemi ösztön vagy a magyar Szabadság, szerelem. Tárgyalásokat folytatunk Oliver Stone-nal, Alan Parkerrel, Andrej Koncsalovszkijjal, akik nyitottak egy ilyen felkérésre, még zajlanak az egyeztetések. Ezzel a sorozattal az a célunk, hogy a Magyarországon lenézett forgatókönyv-írói szakmának rangot adjunk, sikeres példákat mutassunk a fiataloknak.

– Kormánybiztosi megbízatását azzal a nem titkolt céllal hosszabbították meg, hogy további területeken érjen el eredményeket. Melyek ezek?
– Szeretnék fellépni az illegális letöltés ellen, illetve további külföldi produkciókat csábítani Magyarországra, ami hatalmas hozzáadott értéket jelent a magyar GDP-hez. Ehhez fontos, hogy továbbra is fenntartsuk a produkciók korábban bevezetett és most már régiószerte alkalmazott adókedvezményét. Az első eredmény már látszik: a Bruce Willis főszereplésével készülő Die Hard ötödik részét nagy valószínűséggel Prága helyett Budapesten fogják forgatni.