Kovács Kálmán, a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke az Indexnek elmondta a magyar űrkutatásban mérföldkő, hogy a világon először került magyar mesterséges égitest az űrbe.

A Föld körül elliptikus pályán mozgó műhold napi három-négy alkalommal halad majd el Magyarország fölött, ekkor alkalmanként 5-10 perc lesz majd a műhold által küldött adatcsomagok begyűjtésére. A műhold tervezett áthaladásai itt megtalálhatók.

Az egy kilogrammos Masat–1 néhány kivételtől eltekintve csupa magyar innováció eredménye, a BME-n alkották meg. Sikerült magyar ipari háttérrel, magyar tervezésű, fejlesztésű technológiákkal egy önálló űreszközt építeni. Ez fontos lépés ahhoz is, hogy Magyarország megfigyelő státuszból hivatalos ESA-taggá válhasson, ami jót tehet a magyar űripari cégeknek, de a magyar gazdaságnak is.

A Masat–1 a tervek szerint háromhetes küldetést teljesít. Valószínűleg azonban ennél sokkal tovább, akár 5-6 évig is működésképes maradhat, utána űrszemét lesz. Körülbelül húsz év múlva lassul le annyira, hogy a légkörbe csapódva elégjen. Nem véletlen a számozás a magyar űreszköz nevében: a BME már tervezi a következő verziót, amibe önmegsemmisítő is kerül, ami a légkörbe irányítja az eszközt, ha már nincs rá szükség.