A magyarországi autóbusz-állomány megújításával kapcsolatos feladatok kezelése a Széll Kálmán tervnek megfelelően létrejövő Nemzeti Közlekedési Társaság feladata lesz. A társaság dolgozza majd ki az Új Széchenyi tervben (ÚSZT) foglaltak teljesítését biztosító konkrét járműbeszerzési programokat – derül ki Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter közleményéből.

Az ÚSZT már 2011. februári indulásától elérhetővé tett olyan vállalkozásfejlesztési és innovációs pályázati kiírásokat, amelyek keretében a buszgyártással foglalkozó magyarországi vállalkozások támogatást igényelhetnek

A pályázati kiíráson belül a járműgyártás kiemelt iparág, ezért akár 500 millió forint támogatást is igényelhetnek a fejlesztésekhez, beruházásokhoz a vállalkozások. A támogatás mértéke akár 45 százalék is lehet. E forrásokra a buszgyártás területén meghatározó szerepet betöltő nagyvállalatok is pályázhatnak.

A Vállalkozásfejlesztési Program keretében a Komplex technológia fejlesztés és foglalkoztatás támogatása című kiírás kimondottan a gyártókapacitások fejlesztését és a kapcsolódó munkahelyteremtést támogatja. Itt is kiemelt terület a járműgyártás, és akár egymilliárd forint is igényelhető, a támogatás maximális mértéke legfeljebb 35 százalék lehet.

Az Európai Bizottság a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programból eredő kötelezettség megsértése miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Indoklásában hiányolta azokat az országos szintű intézkedéseket is (például részecskeszűrő felszerelésének támogatása), amelyek az irányelv mellékletében szerepelnek.

Jelenleg kidolgozás alatt áll a PM10 (szálló por) csökkentési ágazatközi intézkedési program, amelynek megvalósításával a PM10 szennyezettség az ország egész területén csökkenthető – írta a miniszter. E program tervezett intézkedései között szerepel az autóbuszcsere-program és a dízelüzemű gépjárművek részecskeszűrővel való felszerelésének elősegítésére ösztönző rendszer kialakítása.

Ugyanakkor a hazai autóbusz-állomány meghatározó részét teszik ki azok a korszerűtlen járművek, amelyek esetében sem részecskeszűrő felszerelésére, sem motorcserére nincs lehetőség. A hazai buszállomány csaknem fele az Euro–1 és az alatta lévő kategóriába tartozik, amelyek esetében nem lehet szó részecskeszűrő felszereléséről.

A közlemény szerint a BKV buszállományának több mint 70 százaléka alkalmatlan utólagos részecskeszűrő berendezés beépítésére, e buszokat le kell cserélni. A felsorolt intézkedéseket a tervek szerint a Közlekedési Operatív Program forrásaiból finanszírozzák majd.

OrientPress Hírügynökség